2017. május 7., vasárnap

Mi köze a gyertyatartónak a Göncöl szekér hét csillagához?

Hét törpe, hétfejű sárkány, hét gyertya a gyertyatartón, hét vezér, a szivárvány hét színe, a Göncöl szekér hét csillaga, a Fiastyúk csillagai közül hét látható, a NASA űrrepülős legénysége  hét szokott lenni, az emlősöknek általában hét nyaki csigolyájuk van, a hét bölcs, Róma hét dombra épült, a világ hét csodája, Isten hat nap alatt teremtette a földet és a hetediken megpihent, hét szűk esztendő – csupán néhány példa abból a temérdekből, amely bizonyítja, hogyan szövi át a hetes szám az életünket, miképpen szívódnak be a létünkbe a csillagos ég, és a mítoszok történetei. Másképpen kifejezve létünk összefüggései feltárhatóak részletesebb vizsgálatukkal. Néhányat megnézünk ezek közül remélve azt, hogy a világ megértése közelebb kerül az olvasóhoz, vagy legalább elgondolkodik rajta.


Kezdésként egy egyszerű példa a látható és láthatatlan világ összekapcsolódásának szemléltetésére. Képzeljünk el egy a jéghegyet, amelynek csúcsa a víz felszíne fölött látható, ugyanakkor a lényegi és nagyobb rész rejtve marad a szem elől a mélységben. Ugyan annak a jéghegynek több csúcsa, látszólag külön-külön jelenik meg a felszínen, odalent mégis egybefüggenek. Ki kérdőjelezné meg EGYségüket?


Babilon
Az egyiptomi hermetikus hagyomány Smaragd Táblája megjegyzi: „Ami lent van, az megfelel annak, ami fent van, és ami fent van, az megfelel annak, ami lent van, hogy az egyetlen varázslatának műveletét végrehajtsd”.  Az idézet nem a jéghegy lenti és fenti viszonylatairól szól, tehát vonatkoztassunk el tőle.
Babilon várostérképe jól szimbolizálja fenti állítás valósságát és segít megérteni azt, amit később a hetes számmal kapcsolatban meg szeretnék mutatni.
„Unger Eckhart professzor eredeti ékírásokat fordított, neki köszönhetően rekonstruálható Babilon városképe. „Az ókortól kezdve napjainkig annyira híres babiloni asztrológia és asztronómia ékesszóló kifejezést talált Babilon városképében is.” ..”Babilon, vagy szemita-akkád nyelven Babilu, jelentése Isten-Kapu. És valóban ezen a kapun át indult útnak nyugat felé a történeti ember kultúrája, az írás, számtan, építészet, államszervezés, csillagászat, vallás, jogi- és erkölcsi szabályok. Világosan felismerhetők a városképben a Bika, a Kos, a Halak állócsillagait összekötő vonalak Kr. e. 3000 éven át a Tavaszpont éppen ezeken a csillagképeken haladt át.”…. „ A belváros hét főtemploma a Nap, a Hold és az akkor ismert öt vándorcsillag képviselőinek volt szentelve Istar (Vénusz), Nergal (Mars), Marduk (Jupiter), Nabu (Merkur) és Ninuta (Szaturnusz). … A keresztutakon és tereken felállított oltárok között a legfontosabbak voltak ezek: 6 oltár a Halak csillagképének tiszteletére, 12 oltár a Bikában ragyogó Hetescsillagnak (Pleiades), 180 oltár Istar Vénuszának.” (részlet Teres Ágoston Bibilia és Asztronómia)




Mit jelent az, hogy a csillagos égen látottakat – csillagképeket – megjelenítve építették meg a babiloni mágusok a városukat. Törekvésük, hogy az égi, vagy isteni rendet, törvényt, a jóga nyelvén a DHARMA törvényét, ami a történeti ember léptékében később a KARMA törvényében ölt testet, akarták megvalósítani a földön. „Amint fönt, úgy lent”. Ami fönt az isteni, tökéletes, a kör alak, az a földön a négyzet képét veszi fel, ami az EGY „fönt”, az a KETTŐ „lent”, a mi duális világunkban. Ahol az éjjel és a nappal váltakozik, ahol férfi és nő él, ahol létezik a yin és a yang, Siva és Sakti.. stb. Vizsgáljunk további összefüggéseket.


A Szűzies hét törvénye
„A hetes számról az ősi egyiptomi hagyomány értekezése, amelynek indiai megfelelője a radzsa jóga azt mondja, hogy az ember először halandó apától és anyától, nehéz anyagi testben, földi sorba születik; másodszor egyedül az Apától, szellemben és lélekben a Szűzies Hét törvénye szerint. Ez az újjászületés, amikor rálátunk, rájövünk arra, kik vagyunk valójában. Nem a földi én, akivel azonosítjuk magunkat, hanem egy magasabb rendű szellemi lény, aki nem az egyéni Én, hanem az örök ember.
Aki uralja a világot, a természetet. Az anyagi születés legfeljebb hatalmat ad; a szellemi születés adja meg az uralmat, az igazi királyságot: nem az ország és a nép fölött, hanem a természet és a világ fölött. A hatalom azért kell, hogy a sok ént, a sokaságot uralja, kordában tartsa. Ezzel a kitérővel érhető meg, a Szűzies Hét kifejezés. A hét szűzies szám. Pallas Athéné száma a hetes, aki Zeusz fejéből pattant ki. A gnosztikusos Szophiájának is hetes a száma. A Hét törvény szerinti születés nem anyától való születés, hanem az Isteni gondolatban fogamzás és világra lépés.


A hétágú gyertyatartó
A Kabalában megtaláljuk a hétágú gyertyatartó misztikus értelmét. Minden gyertya az ember egy-egy Énjét jelképezi. Jobbról az első a nehéz anyagi test; a második az úgynevezett idegtest; a harmadik a testhez tartozó őselem, a tudattalan. Balról az első az asztráltest, a második a lélek, a harmadik a szellem. A középen, a két hármas csoport között áll az isteni Én, az isteni szikra, a halhatatlan Láng. A Kabala azt mondja, hogy hat Énje mindenkinek van. A hetedik, a középen álló halhatatlan isteni szikra azonban nem mindenkiben ég. S akiben ég is, éppen csak hogy parázslik, az emberi lény legmélyén, alig pislákol. A beavatás az ember énjeit sorra lefejti és a mélyen nyugvó szikrát lángra lobbantja. A hetedik, a Teremtő lényéből való lángocskát felszabadítja. Ez a hetedik, középen álló gyertya, az igazi ember lényének jelképe. Amikor az ember a hét törvénye szerint születik, a hetedik gyertya kigyúl.”
A jóga tanításai szerint az emberi léleknek ahhoz, hogy a fizikai világba érkezzen, a legfinomabb energiáktól és energia testből indulva egyre durvább burkokat kell felvennie, míg emberré válik és testet ölt. Azt a testet, amivel azonosítjuk magunkat. E test működése, EGÉSZsége, EGYensúlya nem csak a külső tényezőktől, de érzékszerveinken túli finomabb erőktől is függ. Majd a tanítvány kitartó gyakorlás után kontrollt szerez saját énje felett és egyesül a legfelsőbb valósággal, „a hetedik gyertya kigyúl”, ahogy a Kabala mondja.


A hét bölcs
„Az archaikus Görögország hét bölcse, az iráni csiradzsivi, a hindu szapta risi és a hagyományból ismert többi hetes bölcs-csoport, amelynek jelképe a csillagos égen a Göncöl szekerének hét csillaga és a hét bolygó, nem ténylegesen élő történeti személyek hetes kollégiumát jelenti.


A hét bölcs emberi rang, amelyet valaki akkor ér el, ha lényének ereje, fénye, megszentelt volta a közönséges emberi színvonalon messze túlemelkedik, s akiben a hetedik gyertya lángra lobban. A hét törvénye szerint újjászületett lény az, akiben az anyagi és természeti és asztrális és többi Ének között a középen az ember legmélyebb és legragyogóbb csillaga kigyullad. A hetes nem azt jelenti, hogy véletlenül éppen hét bölcs élt, nem jelent önkényesen megállapított számot, mert a hét még a beavatatlan számára is valamiképpen, mint a hármas és a tízes, jelképes értelmű. A görög hagyományban a hét bölcs neve alatt tíz-tizenkettő őskori személyiség nevét ismerjük. Az indiai hagyomány szerint a hét bölcs intézmény volt, mint a szenátus; századokon át az államok és az országok fölött állt, mint a legfelsőbb tanács. A risik tizenkét évenként összegyűltek és határozatokat hoztak. ….Indiában a Szent Tanácshoz egy időben hetven brahman tartozott, s a tanács tagja csak olyan beavatott lehetett, akit egész különös vizsgálat alá vetettek. Az egyik feljegyzés szerint a tanácsba csak hetven éven felüli férfit választottak, akinek azonban előbb férfierejét igazolnia kellett. Ha a templomszűztől fia született, azt kosárba tették és a folyóra eresztették. A kosár sorsát megfigyelték: ha a víz a templom oldalára sodorta, a gyermeket különös gonddal nevelték és a legnagyobb titokba is beavatták. Ha a kosár a másik partra ért, a gyermekből csandala lett. Egyiptomban, mint Mózes története is bizonyítja, hasonló szokásnak hódoltak.…..
A hét bölcs az "egyetemes" ember, aki a világ alkotásában, vagy, ahogy a Véda mondja, "továbbszövésében" részt vesz. Tanácsokat adott a királynak és a kormányzatnak, mint Indiában, Iránban, Júdeában, Egyiptomban. A beavatott felülről jön. Az emberi sorsot, miután már megszabadult tőle, újra tudatosan magára veszi. Az archaikus törvényhozók szelleme: az egyiptomi Menesz, a hindu Manu, a krétai Minosz, a babiloni Chamuragga, a kínai Nagy Sárga Király ilyen, mintha idegen csillagzatról jött szellemek lettek volna, semmi egyebet nem láttak és nem is akartak látni, csak az igazságot. Ez a törvény szelleme - amely nem humánus, nem részrehajló, nem lágy. Viszont annál magasabb. A bölcs már eltávozott, de ha az életbe újra visszatér, áldozatot vállalt, s akkor az áldozatot meg is hozza, tökéletesen és maradéktalanul, hibátlanul, mint az abszolút ember.


A beavatás hét fokozata
A beavatás hatalmas művének megértésére alig lehetne valami alkalmasabb, mint a hét bölcs példája. Az ember hét körön át süllyedt az anyagi létbe, s hét körön át kell visszatérnie. Ez a hét kör a világegyetemben a bolygók hét körének felel meg. Ezen alapszik az asztrológia. De a világegyetem és az emberi lélek nincs külön. Az egész világ teremtése az emberi szívben történt, mondja egy hermetikus értekezés. A Hold a fizikai test (phüszikon), a Merkúr az értelem és a feltalálás (hermeneutikon), a Vénusz a lélektest (epithümétikon), amit a hinduk pranának hívnak, a Nap az érzékelés (aiszthétikon), a Mars az életer (thümikon), a Jupiter a cselekvés (praktikon), a Szaturnusz a gondolkozás és szemlélet (theoretikon, logisztikon).
Ez a módszer az emberi képességek és a bolygók között levő összefüggés. Az összefüggés alapja a hetes szám. Ez a Kabala hét gyertyája, a hétszeres út, amit az ember megtett, amíg nehéz anyaggá vált, s amit meg kell tennie, ha eredetéhez vissza akar térni. Az asztrológia megmutatja, hogy az emberi lélek milyen úton szállott alá. Ha a mester ezt az utat látja, meg tudja mondani, milyen utat kell megtennie visszafelé. De meg tudja mondani azt is, hol, milyen daimónnal fog találkozni, hol, milyen harcot kell vívnia, milyen mélységek fölött kell áthaladnia. Az asztrológia nem egyszer karakterológia, mint azt a modern pszichológia alapján hinni lehetne. Kozmikus antropológia a pszichológia természettudományos, vagy akár szellemtudományos síkján teljesen érthetetlen és értelmetlen. Csak a legnagyobb és legmélyebb összefüggésben érthető, de ott nélkülözhetetlen. A beavatottnak meg kell ismerkednie daimónjaival, hogy le tudja azokat küzdeni. Ez a küzdelem a mítoszt sokat foglalkoztatta, s e mitikus külsőségekkel a hagyományt át- és átszőtték. Az őskori mítosz tele van a lélek és a daimón harcának leírásával.”
Ilyen például az Ozirisz mítosz. Ozirisz istennek, a legenda szerint Egyiptom egyik első uralkodójának a meggyilkolásáról és fia, Hórusz bosszújáról szól. Oziriszt testvére, Széth megölte, és elfoglalta trónját. Ízisz, Ozirisz testvére és felesége gyermeket szült, ő volt Hórusz, ki felnőve szembeszállt Széthtel és hosszú küzdelem után legyőzte. A mítosz fontos szerepet tölt be az egyiptomiaknak a királyságról és a trónutódlásról, a rend és káosz közti konfliktusról, illetve a halálról és a túlvilágról alkotott elképzelésében. A Bhagavad Gita is hasonló témát dolgoz fel.


A szövegrészletek Hamvas Béla, Sciencia Sacra II A hét bölcs fejezetéből származnak, illetve Teres Ágoston Biblia és Asztronómia könyvéből.


Összeállította Kozák Krisztina